Marseille Franciaország legnagyobb kikötője és egyben harmadik legnagyobb városa, s itt csendült fel el először a Marseillaise pezsdítő muzsikája.
Marseille rövid története
Marseille a Földközi-tenger partján fekszik, a Rhône folyó deltájától 42 km-nyire. A város helyén az i.e. 6. században görögök gyarmatot alapítottak Massalieta néven, s ekkor vált virágzó kereskedelmi központtá. Kapcsolatban állt a rómaiakkal, s a Julius Caesar és Pompeius közti polgárháború idején, az utóbbi oldalára állva, 49 ostromot kellett kiállnia.
A rómaiak idején Massiliának hívott település hanyatlani kezdett, a kereszténységet viszont korán befogadta, és a vallás innen terjedt Dél-Gallia felé. 1482-ig szabad város volt, s ekkor a francia királyok hatalmuk alá vették. Magyar vonatkozásban annyit érdemes megjegyezni, hogy 1717. szeptember 14-én II. Rákóczi Ferenc itt ült titokban vitorlásra Törökország felé. Az 1720–21-ben támadó pestis a város lakóinak felét elragadta. A francia himnusz, a Marseillaise egy sereg önkéntes után kapta a nevét, akik innen indultak 1792-ben Párizsba, hogy csatlakozzanak a Franciaország régi, arisztokratikus rendjét megdöntő forradalomhoz. A marseille-i férfiak ezt a dalt énekelték, amikor bevonultak a fővárosba, s a pezsdítő dallam magával ragadta az embereket. Az 1800-as években fellendült a város tengeri kereskedelme, újra fejlődésnek indult.
Marseille Látnivalók
A mai Marseille soknemzetiségű földközi-tengeri népességével, s köztük sok arabbal, a kis természetes kikötője fölötti lejtőkre is felkúszott, s a déli részen lévő modern kikötőig terjed. Régi és új városrészből áll, amelyeket a Rue Cannebiere, a Cours Belzunce, a Rue d’Aix és a Boulevard des Dams választ el egymástól.
A városközpontot szűk utcák és sikátorok jellemzik, míg kijjebb széles utcák és modern épületek találhatók. A pompás Rue Cannebiere, a Rue Noailles, az Allée de Meilhan és a Boulevard de la Madeleine a város legélénkebb utcái. Marseille nem mindenütt sík, nagyobb kiemelkedései a Carpaiagne (646 m) és a Gardiole (548 m).
A város egyik legrégebbi épülete a Szent Viktor-kolostor a kereszténység első századaiból eredő katakombákkal. Templomai közül kiemelkedő a neobizánci stílusú bazilika, a Notre-Dame de la Garde székesegyház. A Palais de Longchamps, egyszerre vízvezetéki épület és múzeum, amelyet 1862–70 között Espérandieu épített.
Az Unité d’Habitation-nek nevezett lakóháztömb a modern építészet egyik mérföldköve, amelyet a svájci származású Le Corbusier (1887–1965) tervezett. If vára volt az a valóságos börtön, a kikötő egyik szigetén a 16. század elején épített erdőd, amelyben Alexandre Dumas (1802–70) regénye szerint Monte Christo grófja raboskodott. További szigetek a Pomegue, a Ratonneau és a Château dálffel. A régi kikötő bejáratának északi oldalán található a Fort St. Jean, vele szemben a Fort Nicolas, a citadella és néhány ágyúüteg. A sétahelyek közül feltétlenül érdemes végigjárni a 4 km hosszú Prado-t, amely a Place Castellanetól egészen a tengerpartig vezet.
További látnivalót nyújt a városháza, az igazságügyi palota, a könyvtár, a csillagvizsgáló, a botanikus- és állatkert; a Borély-múzeum különleges régiségekkel, a természetrajzi múzeum, és a képgyűjtemény, ahol híres olasz mesterek műveit tekinthetjük meg.