A Zágrábtól mintegy 140 kilométerre található Plitvicei-tavak Nemzeti Park ideális célpont lehet a horvát tengerpartra menet vagy onnan hazafelé jövet. A völgyben elterülő, erdős hegyek által körülvett tórendszer páratlan szépségű természeti látványosság.
A Plitvicei-tavak Európa legismertebb és legkülönlegesebb természeti nevezetességei közé tartoznak. A tórendszer egyszersmind Horvátország leglátogatottabb idegenforgalmi célpontjainak egyike – olyannyira, hogy egyes statisztikák szerint az idelátogató vendégek száma még a Dubrovnikba utazók számát is meghaladja.
A tórendszer a Mala Kapela és a Plješivica hegyvonulatainak találkozásánál jött létre. Itt több folyócska fut össze, amelyek északról déli irányba robogva egységes tórendszert hoztak létre. A tizenhat nagyobb és két kisebb, lépcsőzetesen elhelyezkedő tavat mintegy kilencvenkét vízesés köti össze – közülük a legnagyobb hetven méter magasból zúdul alá. A vízesések száma ugyanakkor változó, hiszen a vízbőségtől függően vannak időszakos zuhatagok is. A tórendszert két folyó – a Bijela Rijeka és a Crna Rijeka – táplálja. A víz 636 m tengerszint feletti magasságból 8 km hosszú, bonyolult rendszerű tólépcsőzet által – számtalan zuhatagon végigvezető izgalmas kalandozás után – 133 m tengerszint feletti magasságba jut. Mindebből persze az is következik, hogy a víz erejének köszönhetően a tórendszer még ma is alakulóban van.
A nemzeti park két részre osztható. A nagyobb és békésebb felső tavakat sűrű erdő veszi körül. A hetven méter magas sziklafalak tövében található alsó tavak körül ugyanakkor alacsonyabb növényzetet találunk. A tavak közül a legnagyobb a Kozjak, míg a legszebbnek Galovac-tavat tartják lépcsős vízesései miatt. Szintén a park különleges látnivalói a karsztbarlangok, amelyek közül a Nagy-barlang, a Fekete-barlang és a Tónimfa-barlang a legismertebbek.
S persze ahány tó, annyi történet… Például a legenda szerint a Ciganovac-tóba belefulladt egy cigány ember, amikor ott halászott. Ezzel szemben az Okrugljak-tó elnevezése kör formájára utal. A már említett Kozjak-tó azon harminc kecske után kapta nevét, amelyek a legenda szerint a farkasok elől menekülve a tóba fulladtak. A Gavanovac-tó állítólag Gavanovo kincsének állít emléket, amely a tóba veszett.
A Plitvicei-tavak Nemzeti Park ideális feltételeket kínál a kiránduláshoz – lévén a tavak mentén több kilométer hosszú rendezett gyalogösvény várja az idelátogatókat. A jellegzetesen zöldeskék vízfelületek fölött a leggyakrabban kanyargós, fából készült hidakon lehet átkelni. A tavakat azonban nemcsak gyalogosan, hanem turistavonattal és hajóval is körbe lehet járni. S akár kisebb gyerekekkel is felkerekedhetünk, hiszen a „rövidítések” révén a legszebb látnivalók mindegyike felkereshető.
A több mint kétszáz négyzetkilométeren elterülő nemzeti park minden évszakban számtalan látnivalót tartogat a látogatók számára. Nyáron – a tengermelléki időjárásnak köszönhetően – rendkívül gazdag a növényvilág, míg télen – a kontinentális éghajlat miatt – általában vastag hótakaró borítja. Bármilyen évszakot is válasszunk tehát a kiránduláshoz, mindenképpen különleges élményben lesz részünk. Tavaszi olvadáskor megduzzad a patakok vize, nyáron zöldell a táj, míg ősszel az ezerszínű természet tárul elénk. A területen több védett állatfaj – medve, farkas, vidra, erdei fülesbagoly –, ám a rendkívül jól kiépített parkban a ragadozók semmiféle veszélyt nem jelentenek a turistákra nézve.
Ezt a páratlan szépségű területet 1928-ban helyezték védelem alá, majd 1949-ben nemzeti parkká nyilvánították, 1979-ben pedig felkerült az UNESCO természeti világörökségi listájára. Aki egyszer is járt a Plitvicei-tavaknál, tanúsíthatja, hogy nem véletlenül