Varsó Lengyelország fővárosa, fontos gazdasági és kulturális központ, lakossága több mint 1.7 millió fő.
Varsó az ország középső részén, Mazóvia régióban, a Visztula (lengyelül: Wisła) folyó két partján levő síkságon helyezkedik el. Ez az egyetlen európai főváros (és egyik a kettőből a világon), amely határos nemzeti parkkal (Kampinos-erdőség). Varsó éghajlata nedves kontinentális, elég hideg telekkel és forró nyarakkal.
A zöldterületek Varsó területének 40%-át teszik ki – ide számítva a házak körüli kis ligeteket, a zöld sávokat az utcák mentén, de a nagy történelmi parkokat és a természetes erdőket is. A városban 82 park van (Varsó területének 8%-a) [4] A legrégibb – a Wilanów-kert, amelyet III. Sobieski János király a kastéllyal együtt hozott létre a 16. század 80-as éveiben. Stílusa francia, orientális részei a kastélytól távolabb találhatók. A legismertebb a Łazienki Park (Fürdőpark), melyet II. Szaniszló király kezdeményezésére az 1770-1780-as években alapították, nagyjából angol stílusban. Ez számos kulturális esemény helye (pl. a Chopin koncerteké, amelyeket a zeneszerző emlékművénél rendeznek); ott helyezkedik el a Łazienki-palota (Palota a vízen-nek is nevezik), amely II. Szaniszló nyári székhelye volt, és a Kadett-iskola épülete, ahol a novemberi felkelés (1830) kezdődött el. Ami nagyon jellegzetes és ritka, hogy a Łazienki-parkban szabadon élnek pávák és fácánok, a park tavában pedig – nagy pontyok.
A varsói víztárolók többnyire a visztulai holtágak (Czerniaków-tó, Łazienki-tó, Wilanów-tó, Kamionek-tó). A parkban sok tó van, de csak néhány – az állandó víztárolók (a parkok tavainak többségét időszakosan lecsapolják, hogy megtisztítsák azokat a növényektől és üledéktől). Az erődöket a sáncárkok veszik körül. Néhány tőzegtelep és mocsár is található – főként a Mazóviái Tájvédelmi Körzét dünéi között és Kampinos-erdőségnél.
Varsó területén 13 természetvédelmi terület van – többiek között a Bielany-erdő, a Kabaty-erdő, a Czerniaków-tó.
Az első megerősített helység a mai Varsó helyén Bródno (9-10.század) és Jazdów (12-13. század) volt. Miután 1281-ben II. Bolesław, Płock hercege lerohanta Jazdówot, hasonló települést alapított egy kis halászfalu területén, melyet Warszowa-nak hívtak. A 14. század elején ez a helység lett a mazóviai herceg székhelye és 1413-ban Mazóvia fővárosa, 1529-ben a területet visszacsatolták a lengyel koronához. 1573-ban Varsó adta a nevét a Varsói Konföderációhoz, ez a lengyel nemesség által kötött egyezség volt, mely szentesítette a Lengyel Királyságban a vallásszabadságot. Tekintettel Varsó központi helyzetére a Lengyel-Litván államszövetség két fővárosa Vilnius és Krakkó között, Varsó lett 1596-ban a főváros és királyi székhely, amikor III. Vasa Zsigmond király áttette székhelyét Krakkóból. Varsó maradt Lengyelország fővárosa 1795-ig, amikor a Porosz Királyság annektálta, ettől kezdve Új Kelet-Poroszország tartomány fővárosa lett. Miután I. Napóleon hadserege felszabadította 1807-ben, Varsót tették az újonnan kreált Varsói nagyhercegség fővárosává. A bécsi kongresszus (1815) döntésének megfelelően Varsó lett a Lengyel királyság fővárosa, mely állam alkotmányos királyság lett perszonálunióban az Orosz Birodalommal. Miután az oroszok sorozatosan megsértették a lengyel alkotmányt, kitört az 1830. novemberi felkelés. Az orosz–lengyel háború egy évvel később kudarccal végződött és a királyság autonómiáját megkurtították.
1918-ban Varsó lett ismét a független Lengyelország fővárosa. A második világháború után a város 85%-a romokban állt a történelmi Óvárossal és a Királyi Palotával egyetemben. A háború után Varsó újjáépült, újra benépesült. A történelmi városrész legfontosabb épületeit (némelyiket az alapoktól) helyreállították, de Varsó barokk jellege örökre elveszett. 1980-ban a varsói Óvárost a UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.
Varsó fő látnivalói az óvárosi Piactér környékén vannak, itt található a Királyi palota, a Barbakán körbástya és a gótikus stílusú Szent János székesegyház. A ’Királyi út’ a Királyi Palotától fut a királyi család nyári rezidenciájáig, a Lazienki palotáig, az útvonal mentén polgárházak, templomok, paloták és múzeumok váltják egymást.
Múzeumai közül külön említést érdemel a Varsói Történelmi Múzeum, ahol a város történeti emlékei mellett a háborús pusztításokról és helyreállításokról is megdöbbentő dokumentumokat láthatunk.
Különösen figyelmet érdemlő látnivalók az óvárosi Piactér és a tér körüli polgárházak, a Királyi palota, a Barbakán körbástya, valamint a gótikus Szent János-katedrális. Az Óvárostól vezető királyi út mentén nagybecsű templomok és paloták, a Szent Kereszt-templommal, amelynek főhajójában őrzik a Chopin szívét tartalmazó urnát. A két palota-park együttes: a királyi Łazienki-park – az utolsó lengyel király nyári rezidenciája, valamint a barokk Wilanów – III. Sobieski János király vidéki rezidenciája.
A város központjában emelkedik a főváros legmagasabb épülete – a Kultúra és Tudomány Palotája – a Szovjetunió ajándéka. A palota 30. emeletéről a kilátóteraszról megcsodálhatjuk a főváros és környéke látképét.
Varsóban számos kulturális rendezvény van, a legfontosabbak: a Jazz Jamboree, a Varsói Ősz Költészeti Fesztivál, a Mozart-fesztivál, az 5 évente sorra kerülő Fryderyk Copin Nemzetközi Zongoraverseny.
A főváros műemléki épületeinek a többsége az úgynevezett királyi út mentén található. A királyi út kezdete az Óváros és az Újváros, valamint a Királyi palota, a vége pedig a királyi Łazienki-park és a Belweder-palota.
Az Óváros
Itt található a Vár tér a Királyi palotával, s a közepén emelkedő 22 méter magas emlékoszlop III Waza Zsigmond király szobrával, aki arról volt nevezetes, hogy a XVI. században Krakkóból Varsóba helyezte át az ország fővárosát. Nem messze innen az óvárosi Piac tér, a Rynek közepén áll a Sellő-szobor, amely egyben Varsó jelképe is. A számos képzőművészeti kiállító terem, hangulatos étterem és kerthelyiség, kávézó, a turisták tömegeit vonzza a Rynekre. Ugyancsak itt találkozhatunk a tájkép- és portréfestők hadával, s ha éppen kedvünk kerekedik rá, innen indulhatunk varsói körsétára lovas konflissal.