Nem véletlenül nevezik „smaragdzöld sziget”-nek az Európa egyik legnyugatibb szigetén elterülő Írországot – ősi, kelta nevén Eire-t. A sziget szemkápráztató, élénkzöld színét az enyhe, páradús és szüntelenül változó éghajlatnak köszönheti, amelyet az Atlanti-óceán uralkodó időjárásrendszere alakít.
Az óceánról az év bármely napján betörhet a meleg front, eláztatva a vidéket az alacsonyan fekvő felhők takarója alatt. Ilyenkor a bőrig ázott idegen igencsak elcsodálkozik, amikor – vigaszt keresve valamelyik barátságos kocsmában – azt hallja, hogy „hála Istennek, szép napunk van!”. Aztán egyszer csak megérkezik a hidegfront fényes égbolttal, futó záporokkal, amelyek egyszerre csillogó színpompába öltöztetik a tájat.
Az ír Köztársaság a sziget területének négyötödét foglalja el. A sziget alakja óriás csészealjra emlékeztet, partvidékét tagolt hegyláncok foglalják szabálytalan keretbe. A központi alföld legnagyobb része mészkő, ezt főleg moréna agyag bontja, amely jó termőföld és legelő.
Az Atlanti-óceánnal határos Ny-i hegyvidéken a csapadékmennyiség változó: a partvidéken 1000 mm, míg a hegyekben ennek kétszerese vagy még több. KERRY grófság legtávolabbi, DNy-i pontján találhatók Írország legmagasabb csúcsai: a legmagasabb Carratuohill, 1041 m, a Dingle melletti Brandon-hegység pedig 953 m magasból szakad le parti sziklákat képezve az óceánba.
Az ország történelme már nem ilyen kiegyensúlyozott. A több évszázados függetlenségi harcok viharos története csak 1922-ben ért véget, így az ír Köztársaság Európa legfiatalabb független államai közé tartozik. Ennek ellenére hozzájárulása a nyugati kultúrához felbecsülhetetlen értékű. Swifttől és Sheridantől Yeatsig és Shaw-ig, Oscar Wilde-tól és James Joyce-tól Sámuel Beckettig. Írország irodalmi géniuszai sok-sok ország olvasóit és színházrajongóit igézik meg mind a mai napig.
További utazási ajánlatok