Húsvét-szigetek a régészek paradicsoma, hiszen a kis polinéziai szigeten olyan Kr. u. 1000-ben készült szobrokra bukkantak, melyek eredetéről a mai napig nem sokat tudunk.
Bolygónk egyik legegyedibb civilizációjával rendelkező húsvét-szigeteki lakók a világtól rendkívül elszigetelten élnek. Legközelebbi szomszédjuk Pitcairn szigete, amelynek lakói nem háborgatják minden nap az itt élőket, hiszen 1600 kilométerre élnek a Húsvét-szegetektől. A terület -noha Tahititől és Chilétől 4000 km-re fekszik-, mégis Chiléhez tartozik, ezáltal mi, magyar állampolgárok 30 napig vízummentesen tartózkodhatunk az övezetben.
A világ köldöke
A Húsvét-szigetek elnevezés egy Jakob Roggeveen nevű holland tengerésztől származik, aki 1722-ben, éppen Húsvét vasárnapján fedezte fel a térséget. A bennszülöttek Rapa Nui-nak, azaz Nagy Evezőnek nevezik, de említik avilág köldökeként is. Nagy része nemzeti parki övezet, különlegességét a területén elhelyezkedő kőszobrok, más néven moaik adják, melyek eredete, felállításuk célja, rendeltetésük az angliai Stonehenge-hez hasonlóan sejtelmes és tisztázatlan. A 3790 fős szigeten főként polinéz őslakosok élnek, így a szobrok létezését sokan nekik tulajdonítják. Egyes elméletek szerint a bennszülöttek azért állították ezeket, mert így szerettek volna őseikről megemlékezni, illetve vallási és egyéb szertartásaik eszközeként is felhasználták a különös szobrokat.
Rejtelmes, sejtelmes szobrok
A világhírű Húsvéti-szigeteki szobrok többsége kilenc méter magas és meglehetősen széles, de találunk köztünk 20 méteres darabot is. Formájukat tekintve egy zord emberi arcot ábrázolnak, melyek haragosan néznek a völgy felé. Az elhelyezésük logikáját sem sikerült még megfejteni, minden esetre találunk katonás sorba állított szobrokat és kusza módon szétszórt alakzatokat is. Némelyik még félig betemetve hever a fűben, a feltárásra várva. Építésükkel, az alapanyagok ideszállításával kapcsolatos információkkal sem rendelkezünk, így mindent rejtély övez a szobrok körül. Mivel a Húsvét-szigetek a világ legszegényebb flórájú területe – az őshonos növények csaknem teljes mértékben kipusztultak és mindössze néhány állatfaj él itt -, nehéz elképzelni, hogy vajon honnan és hogyan vájták ki ezeket a moaikat. A nyolcszáz és ezer közötti darabszámú szobrok a kereszténység elterjedésével több esetben támadásnak is ki voltak téve, így nehéz megbecsülni, hogy eredendően pontosan hány darab is állhatott a szigeten.
Séta a kráterben
A sziget megismeréséhez feltétlenül érdemes utunkat a sziget belseje felé venni, ahol a hegyek gyomrában ősi sziklarajzokat csodálhatók meg, a kialudt vulkáni kráter alja, illetve az alatta megbúvó lávaalagút szintén páratlan látványban részesíti az utazót.
Utazzunk, de hogyan?
A szigetre Chiléből tudunk eljutni, ám javasolt szervezett keretek közt idelátogatni. Természetesen a helyszínen szabadon kirándulhatunk és bármikor vissza is utazhatunk, de nem árt egy tapasztalt vezetővel ideérkezni. Mivel a sziget gyakorlatilag csak természeti látnivalókban bővelkedik, a helybéliek leginkább a turizmusból élnek. A turisták többsége főként a kőszobrok miatt látogat ide, melyek megtekintéséért chilei pesoval fizethetünk, de néhol elfogadják a dollárt és az eurót is.
A Húsvét szigetek nem csupán a régészeknek, az utazás szerelmeseinek is olyan úti cél, amelyet kihívás elérni, megvalósítani – de egyszerűen vétek kihagyni!